Szellemes játék 4. - Évi, Sigel vonulat:)
Eter játékára ( http://eternity.blogter.hu/?post_id=30470 ), évi folytatásának ( http://komolytalan.blogter.hu/?post_id=304739 ) folytatásaként, sigel ( http://tiszafa.blogter.hu/?post_id=304848 ) felkérésére:)
...Sten elbűvölten és megriadva nézte a lányt. Soha nem érzett még ilyen vonzódást. Vágyott Lana testére, ugyanakkor valami egészen mást is érzett, valami rettenettel teli kíváncsiságot. Kezével megérintette a lány hasát, tenyere elfedte a lány köldökét. Lana bőre égetett. Minden bátorságát összeszedve lassan felfelé tolta kezét Lana testén, a mellei között, egészen a nyakáig, miközben felegyenesedett. Tekintete követte a kezét, amíg össze nem kulcsolódott a lány pillantásával. Lana kihívóan, és kicsit gúnyosan nézett rá, de a szemében furcsa fények csillogtak, Sten számára egészen ismeretlen, vonzó fények a türkiz mélységben. Ajkaik lassan összeértek.- Ne félj. - suttogta Lana.
Sten válaszolni akart, de hang nem jött ki a torkán. Lana szépen ívelt szája furcsa mosolyra húzódott, majd megcsókolta Stent. Ahogy egymáshoz értek, Sten hűvoset érzett, a lány forró ajkai sem tudták feledtetni a gerincén végigfutó hideg hullámot. El akarta húzni a fejét, de nem tudta, a lány a nyákánál fogva magához húzta és Sten erőtlennek érezte magát egy félelmetes hatalommal szemben. Stenen úrrá lett a rettegés. Miközben hagyta magát tovább csókolni, gondolatait kétségbeesetten igyekezett a megfelelő irányba terelni, nincs baj, nem történik semmi, megcsókolok egy szép lányt, ez az élet, ilyen, ezt akartam, én akartam, de nem, nem ezt akartam, mert most félek, mit félek, rettegek, el akarok menekülni, de nem tudok, nem bírok mozdulni, úristen, mi történik velem, azt hiszem, meg fogok halni, halálos szerelem, ez már talán az, de még nem lehet itt, nem így, nem most, úristen, mi történik velem...
Ellenállása megtört. Nem tudott menekülni. Lana egyre erősebben csókolta, már nem tudta, hol végződik a lány szája, és hol kezdődik az övé, az idő elveszett, és Sten látta magát gyermekként, ahogy édesanyjával futnak át a parkon, anya nevet, látta magát Gabival, ahogy az iskolából egymás kezét fogva sétálnak ki a térre, látta magát Dorával, az első lánnyal, akivel megtapasztalta a szerelmet, aztán egy tengerpartot látott, egy férfi és egy nő ültek körülötte, és áhitattal néztek felé, a férfi feléje hajolt, "Szeretlek, Lana, a Tieid vagyunk ", súgta a fülébe, majd a karjaiba fogta és...
- Elég volt. - hallotta Lana hideg hangját valahonnan messziről.
Kinyitotta a szemét. Egy buszmegállóban ült, félig a megálló plexijének dőlve. Mi volt ez? Álmodta volna az egészet? Körülnézett. A mellette lévő ülésen egy almamagból készült nyakláncot látott.
